Álmot láttam.
Álmomban hideg volt, szívet fagyasztó hideg,
És én magányosan álltam, a halkan szemerkélõ esõ mosta könnyeimet...
Fázott a lelkem.
Kerestelek, s Te nem voltál sehol, bármerre néztem...
De nem álom volt, csak a szürke, kietlen valóság:
Hisz magam taszítottalak el magam mellõl
S helyedet nem pótolhatja semmi és senki...
Keserû ébredés az elmúlás hajnalán...
Utolsó kommentek