Mély hamuszín égboltra tekint fel a néhai Város,
az elsimuló, puha fellegek árnyai összezokognak
némán - elmúlt csendben a mennyei izzás, holt a parázs is,
zord zivatar veri csak szomorú cseppekben a földet.
Ó, pedig akkor régen felgyújtottuk a tág eget is!
Táncoltunk hajnali köddel a lángokon õsi tüzünkkel,
a szél szava dúdolt éjszaka, álmot súgva fülünkbe,
és azt hittük, kusza lángfalainkon kívül nem vár szürke világ.
Csak a puszta falak, romos épületek, poros utcakövekre
vetõdõ félszeg alkonyi árnyék emlékeztet a régi napokra
ma már; üres alkóv mélye - bedõl lassan a tetõ is -,
semmibe ásít révetegen csak az ócska, üvegtelen ablak.
Mégis, a balgatag elme csak ûzi, csak ûzi a vágyat
örökkön - e korbács marja sebesre az alvadt-vér szinü hátat,
amíg a gyötört rab lélek néma bilincsben tûr csak.
Kinn a mezõkön - kései pernye - esõ hull fellegek õszi szemébõl.
2012.04.16.
2012.04.16. 03:14 Ilyasviel
Zivatar
6 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://ilyasviel.blog.hu/api/trackback/id/tr265969966
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ilyasviel 2012.04.16. 03:25:21
Elég ocsmány ez a tördelés, ami miatt nem férnek ki a hosszabb sorok...
Melinda Matyas 2012.04.20. 07:48:03
Semmi sem ocsmany. A "tordeles" kellemesen megtori a sorok fantasztikus zeneiseget, es egyuttal kihangsulyozzak azt. Nekem ez annyira tetszik. A zeneje... valamint a tortenet szinessege olyan eleven, hogy a zivatar felverte por szagat is itt erzem az orromban... Ez gyonyoru volt ujra kedves Attila. Lehet mar nem emlekszem jol a regi verseidre, es azert megint azt erzem, hogy ez tetszik a legjobban az osszes kozul :-).
Es amit meg fontosnak erzek megjegyezni... nagyon szeretem verseid nyelvezete valasztekossagat... tudod, en ugy talalom, a "mai koltok" nagyon szuk szokinccsel rendelkeznek. Elmondanak sok szep jot, am valahogy szegenyesen... nem ugy mint a regi istenek. De nalad ez a gazdagsag nem hianyzik.
Ilyasviel 2012.04.20. 14:32:06
Ó, a "tördelés" alatt a blog felületének helyhiányát értettem, ami miatt a második és a negyedik versszak utolsó sorából csak úgy átcsapott egy-egy szót egy következőbe - ez nekem kimondottan nem tetszik.
Köszönöm szépen az elismerést, igazán meghatnak a szavaid. :) (egyébként jelenleg én is ezzel az írásommal vagyok a legelégedettebb)
A választékosságról - nos, ahogy a "való életben" úgy a verseimben is igyekszem minél tágabb szókinccsel dolgozni, úgy érzem, a kettő kölcsönhatásban is van egymással. Szerintem nagyban minősíti az embert, hogy hogyan fejezi ki magát. Örülök, ha ennek eredménye is mutatkozik. :)
Várlak vissza!
2012.04.21. 11:20:13
Tokeletesen megertettem en a legelejen azt, hogy mi is az, ami bosszantott a blog helyhianya miatt. :-) De tudod, az a vers, aminek van mondanivaloja, akarmilyen hatarok kozott is ervenyesul...
Azzal amit mondasz az ember kifejezokepessegerol, nagyon egyetertek. En sajnos elkovettem azt a hibat, hogy tobb mint 10 even keresztun csak roman nyelvu irodalmat olvastam, a celbol, hogy jol beszeljek romanul. Aztan raebredtem arra, hogy sosem leszek kepes tokeletesen beszelni a romant, de viszont a magyar szokeszletem leromlott emiatt. Ugy erzem, miota ujra magyarul olvasok, szeretetem a magyar nyelv irant meg nagyobba valt. Es ennek orulok.
Remelem ha nemsokara visszaterek ide, talalok uj irast :-).
Talan mar bosszanto szamodra az, hogy allandoan azzal zaklatlak, hogy irnod KELL, es minel tobbet.... Bocsasd ezt meg nekem.. :-)
Melinda Matyas 2012.04.21. 11:22:06
A fenti hozzaszolas en voltam, csak a nevemet elfelejtettem beirni :-)
Ilyasviel 2012.04.21. 18:10:01
A múzsa sajnos elég ritka vendég nálam manapság, de igyekezni fogok visszaédesgetni, már csak kegyed kedvéért is. :)
Utolsó kommentek