Lágyan illó csendben
átölel az éj -
bársonyosan puha
s megnyugtatón mély.
Csillagok fényszíve
ütemre dobban,
ahogy éltük lángja
utolsót lobban.
2010.07.10.
2010.07.10. 02:38 Ilyasviel
Pirkadat
7 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://ilyasviel.blog.hu/api/trackback/id/tr65970039
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
outsider 2010.08.05. 19:02:08
Hello!
Tömör és hangulatos, jókat írsz :)
Ezek csak úgy hirtelen jönnek, és gyorsan leírod? Érdekelne, hogy született...
Ilyasviel 2010.08.07. 02:22:05
Igen, szinte kivétel nélkül (egy kivétellel) pillanatok mûvei az írásaim - ha jön egy gondolat- vagy érzésfoszlány, s ha épp szavak is társulnak hozzá, igyekszem azonnal megragadni. Talán ezért is ilyen rövid lélegzetvételûek:)
Egyébként köszönöm a dicséretet:)
resistance_ 2010.08.07. 02:23:11
csodálatos *_*
ügyes!;)
Ilyasviel 2010.08.07. 02:26:00
Köszönöm:)
outsider 2010.08.08. 00:13:14
Akkor ismerõs a dolog, nálam is pillanatnyi befolyásoló erõk hatása alatt születik minden, közben szinte gondolataim sincsenek, csupán maguk a szavak jönnek elõ és öltenek papíron formát...A dicséretet mindig szívesen, ha van miért :)
Crowbaby 2010.08.31. 12:19:27
ügyi az én Öcsikém ^^ .... csak azt nem értem, hogy hogy sikerült nekünk egész nyáron át nem találkozni? :S:S
Ilyasviel 2010.09.03. 23:14:44
Hát, ezt én sem...:)
Utolsó kommentek