Nos...amint ígértem:

A temetés szép volt, már amennyire egy ilyen alkalom szép lehet.
A beszéd nem mindenféle keresztény maszlagról(már bocsánat) szólt, hanem amirõl kellett: Róla.
Az ég végig borult volt, a szertartás végére pedig halkan eleredt az esõ.
Egyszerûen rendezni sem lehetett volna szebben...

Hihetetlen belegondolni, hogy valakit húsz évesen ragadjon el a halál...
Ilyenkor szeretném hinni, hogy létezik egy jobb világ - s a földi élet csak amolyan elõkészítõ, amit meg kell tapasztalnunk, hogy beléphessünk.

Bár itthagytál bennünket, emlékeinkben tovább élsz, mindig a mi vigyorgós, mókamester Zacsink maradsz.
Nyugodj békében!